Többszöri nekifutásra végre elmentem Szolnokra. Egy kis előzmény. Én Szolnokon születtem, de igen hamar elköltöztünk, így nincs akkorról emlékem. A hatvanas években kétszer voltunk csónakkal és talán még egyszer-kétszer rokonlátogatóba. Igazában a legtöbb időt katonaként töltöttem itt. Először 73-ban 8 hónapot, aztán 78-ban még 3 hónapot. Persze nagyon szerettem volna kérész rajzást fényképezni, de nem ez volt a fő motívum. Vízi emberként sokszor volt benne részem. Szóval emlék van, csak éppen kép nincs róla. Visszaszerettem volna menni meglátogatni katonaidőm emlékhelyeit. Így első utam volt laktanyámhoz vezetett. Nem akartam oda-vissza ugyanazon az úton menni, ezért a Tallin-városrészen át mentem az Alcsi-i laktanyához. Szemben, az út túloldalán szovjet laktanya volt. Azt is megnéztem. Tartalékosként elég sok időt töltöttünk itt. Már akkor is "felkapott" hely volt a Tulipán Kocsma. Annyira, hogy tiltott is volt katonáknak. A Szolnoki Művésztelep mellett jöttünk-mentünk, de soha nem jutottam be. Most nem hagytam ki. Na, kb. erről szól az első rész. Kaptok még egy térképet, hogy tudjatok valamennyire követni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése