Ezt az utamat Bíró Évának alánlom! Hónapokkal ezelőtt még úgy volt, hogy ezt az utat együtt csináljuk végig, aztán rám unt.
Áldom az eszemet, hogy reggel nem fordultam vissza, mert itt Újpalotán elkezdett cseperegni az eső. Úgy voltam vele, hogy még meggondolhatom magam Várpalotán, vagy Tésen. Arrafelé már jó idő volt. A napokban eshetett, de nem volt sár. Beitta a szomjas föld az esőt. Már Tésen nekivetkőztem úgy indultam el. Belefutottam egy olyan "lakatlan" helybe ahol nemcsak térerő nem volt, hanem még a gps jeleket sem tudta fogni a telefonom. Ilyennel még nem találkoztam. Nem mondom, hogy unalmas volt az utam, de már annyira összezárnak a lombok, hogy már nem lehet kilátni az erdőkből. Kárpótolt viszont az eső utáni élénk zöld minden árnyalata. Az erdő tele volt madárcsicsergéssel és a most nyíló medvehagyma fehérségével. Egyedül hosszú volt ez a közel 25 km, de nem volt unalmas. A viszonylag könnyű terep hagyott gyönyörködni a természetben. Ott mentem el a Római Fürdő mellett, de 3 éve voltam ott, most kihagytam. Tésről indultam, egy darabig a Gaja-patakot követtem, majd sorban a Csengő-hegyi-kilátó, Alsópere, Köves-kút, a Malom-völgyi-patak tavai és már ott is voltam az eplényi sícentrumnál, innen már csak egy nagyobbacska dombot kellet megmásznom, hogy a buszomhoz érjek. Eplény környékén elég goromba felhők gyülekeztek és dörgött is időnként, de csak Várpalota után kezdett el esni, de akkor már buszon ültem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése