Sokat törtem a fejem, hogy menjek. Végül is a dobogókői indulásnál döntöttem, mert oda, vagy onnan nagyon ritka tömegközlekedés. A korai indulást kárpótolta a csúcsról való kilátás. Végig szép napos időm volt, de most fújt a szél ezért nem vetkőztem neki, mint szoktam. Kétszer elbambultam egy cseppet, de megtaláltam a Kék jelzést. A Dera-szurdokban elmenekültem egy nagy csapat gyerek és felnőtt elől. Olyan tempót sikerült felvenni, hogy 1 órával előbb értem "célba", mint a szintidő. Az első 20 kilométeren sikerült átesnem több holtponton, de az utolsó 6-on már csak büszkeségem vitt előre. Térkép van megint, de most a végére tettem.
Ez aztán szép túra! Nagyon szépek a fotók, ilyenkor a leggyönyörűbb az erdő.
VálaszTörlés