Jó korán kimentem a kelenföldi pályaudvarra, mert csak automatából lehetett jegyet venni. És én nem vagyok barátja ezeknek az ördögi masináknak. Az út simán ment. A terv szerint először a Badacsonyt másztam meg a Bujdosók lépcsőjén. Szép, volt, jó volt, de nagyon fárasztó és ráadásul semmi kilátás nem volt a fák miatt. Le már persze könnyebb volt, de nem pihentető. Onnan irány Szigliget. A várat akartam megnézni, de nem a legrövidebb utat választottam. Szépen körbe mentem. Csodálatos idő csábított a sétára. Mellesleg jól esett a sok állás után. Megnéztem a kikötőt és a strandot. Lépten-nyomon nádfedeles házakba botlottam, ami a Balaton közelsége miatt természetes. A végére hagytam a várat. Szerencsémre nem volt nagyon nehéz megközelíteni. Ezután irány a vasútállomás, aztán egy 4 órás vonatozás és vége is lett a kirándulásnak. Badacsonyra még rá kell szánnom egy napot, mert most csak ízlelgettem. A szokásos térkép segít, hogy követni tudjatok. Ja, el is felejtettem, nagyon sok a kép!
Csak gratulálni tudok, csodálatos fotók. Az őszi színpompa csodálatos . Köszönöm szépen !
VálaszTörlés